A feladattípusok használatáról

Bár megígértem, hogy a célnyelven folyó nyelvoktatásról írom le a véleményem, mégis úgy döntöttem, hogy előbb egy önálló bejegyzésben reagálnék az íráskészségről írt szövegemhez fűzött kérdésre.

A hozzászólás így hangzott: „Nézegettem a minap a feladattipusokat a lingvico adminban. Kísértetiesen hasonlítanak a cikkben leírtakra az egyes tipusok. Kérdésem: ezeknek ismersz komolyabb módszertani hátterét? Mármint minek a tanítására alkalmasak az egyes tipusok, mikor melyiket érdemes használni?”

Úgy válaszolnék erre a kérdésre, hogy leírok néhány gondolatot a feladattípusok használatáról. Ha további kérdéseitek merülnek fel ezzel a témával kapcsolatban, akkor szívesen utánanézek.

Az első, amit el kell dönteni, hogy melyik készséget szeretné az ember egy adott feladattal fejleszteni. Aztán végiggondolja, hogy milyen szinten áll a tanulója, mi az, amit elvárhat tőle. Aztán megnézi az adott szöveget (pl. olvasott szövegértés esetén) vagy a témát (pl. íráskészség fejlesztésekor), és az alapján is mérlegel.

Vegyük például konkrétan az integrációs kurzusról a tanítványaimat. Eddig 200 órájuk volt, heti 25 órával haladnak. Az oktatás nyelve német, ami nem az anyanyelvük, az átlagos képzettség kb. szakmunkásképzőnek felel meg (van, aki otthon 6 osztályt végzett, van, aki főiskolát és van, aki éppen megtanult latin betűkkel írni), és nincs gyakorlatuk a nyelvtanulásban, illetve a tanulásban általában. Ez mind fontos információ abból a szempontból, hogy mit várhatok el tőlük.

Az ő esetükben a legegyszerűbb íráskészséget fejlesztő feladat a lyukas szöveg, ahová önállóan kell beírniuk a megfelelő szavakat, megfelelő formában. Viszonylag jól veszik a képek alapján történő szövegírást, ismert témában, egyszerű szókinccsel, ha van egy mintamondat. Egész ügyesen egészítgetik ki a mondattöredékeket is. Ami a jobbaknak megy, a gyengébbeknek nem annyira, az a kiegészítendő kérdésekre történő válaszadás. Itt egyértelműen az idegen nyelven kapják a kérdéseket (ha beszélném az anyanyelvüket, akkor is így kapnák őket), ami amiatt is egyszerűbb, mert a kérdésben (adott esetben) benne van a válasz szóanyaga is. Nehezen (majdhogynem sehogy sem) boldogulnak viszont a kulcsszavak alapján történő önálló szövegalkotással. Hogy melyiket választom, az függ a távolabbi céltól (jövő óra pl.) illetve a rendelkezésre álló időtől is.

Olvasott szövegnél vagy szöveghallgatásnál is így szoktam eljárni. Itt persze megvannak a tankönyv feladatai, ami mindenképpen segítség. Ha önállóan készítek ilyen feladatot, például távoktató csomagba, akkor megnézem a szöveget, a tanulómat, a szintjét és azt is, hogy a szöveghez melyik feladattípus illik a legjobban. Köln építését számon lehet kérni képekkel például, de az éppen aktuális híreknél jobb, ha inkább igaz-hamis kérdéseket teszek fel. Ha egy kis nyelvtant vagy szókincset is akarok a szövegértési feladatba csempészni, akkor csinálok egy multiple-choice típust, ahol az a feladat, hogy a tanuló válassza ki, a kijelölt szerkezet melyik megadott szerkezettel helyettesíthető a szövegben úgy, hogy megmaradjon a jelentése.

Ha érdekel benneteket, melyik feladathoz milyen feladattípusokat lehet használni a Lingvicóban, akkor utánanézhettek a Lingvico tudástárában, a HelpWikiben, a módszertani részben.

Példának álljon itt 3 feladat és az elkészítésükre használható feladattípusok:

• Igaz-hamis állítások, magyar vagy idegennyelven (lyukas szöveg select, vagy multiple forma, ahol van egy lyuk „igaz” és egy „hamis”)
• Megadott információk sorbarendezése a szövegben hallott információk sorrendjének megfelelően (függőleges sorbarendezés, lyukas szöveg - select)
• Lyukas szöveg kitöltése az olvasott szöveg alapján. (lyukas szöveg, beírós, behúzós, select)